Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetében az 1980-as években akik nem akartak, vagy nem tudtak közérthető stílusban, magazinokban publikálható módon is írni, azok tudománytalannak, komolytalannak bélyegezték azokat, akik mégis írtak — például az Élet és Tudományba. Én is a Földrajzi Értesítőben jelentettem meg a tanulmányaimat, de nem tudtam ellenállni az Élet és Tudomány által kínált színes megjelenésnek sem.
Budapest levegője (1990.9.14.) A Budapesti Műszaki Egyetemen Domokos Györgyné, a Fotogrammetria Tanszék vezetője volt a “mentorom” és segítőm az első műhold felvételek interpretációjában. Ott készült egy űrfelvétel sorozat Bécs, Pozsony és Budapest levegőminőségi interpretációjára és a három főváros összehasonlítására.
Józsefváros fuldoklik (1991.4.12.) Mivel 1983-1990 között Józsefvárosban laktam, 1985-90 között pártonkívüli (!) tanácstag is voltam, elkezdtem a környezetinformációs rendszerekkel foglalkozik. Ez a cikk a józsefvárosit mutatja be, és olyan fontosnak ítélték a szerkesztők, hogy már az Élet és Tudomány címlapjára is ez került 🙂
Számítógép a szénhidrogén-kutatásban (1991.5.17.) Ebben az esetben petrogeológiai tényezőkkel egészítettem ki az űrfelvételes felmérés eredményét. Ez egy OTKA kutatások volt, amelyért külön OTKA elnöki dicséretben részesített Láng István, akkori OTKA elnök. Az akkori OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt) geológusai természetesen elzárkóztak a módszer alkalmazása elől, mondván, hogy egy hozzá nem értő geográfus találta ki 🙁
Épüljön-e erőmű a Bükkalján? (1994.4.1.) Itt a lignitre települő hőerőmű környezeti hatásvizsgálatát végeztem az “őskori” térinforrmatikával.
Ferencváros életre kel (1994.10.7.) Ez a cikk egy OTKA kutatásról ad hírt, melyben a környezeti információs rendszer elemeit a társadalmi, vállalkozási környezetre is próbáltam kiterjeszteni: a felhagyott iparterületek “barna” zónájának az újrahasznosítása, életre kelése jegyében. Az alapkutatást kedves kollégámmal, Nikodémusz Antallal végeztem.
Vallatóra fogott föld alatti Pest (1997.3.21.) A talajvíz abból a szempontból keltette fel érdeklődésemet, hogy az a bioszféra legalsó eleme, és ha az (is) szennyezett, teljes az átitatódás. A talajvíz minősége, annak a hidro-geomorfológiai áramlási viszonyoktól függő eloszlása a katasztrófa esetén felértékelődő ivóvízbázis szempontjából is érdekes! Hogy-hogy nem, Terézváros, Erzsébetváros és Józsefváros esetében tudtam talajvíz mintavételezést és laboratóriumi elemzést végeztetni. Erről szól a cikk. A Csepel Önkormányzat megrendelésére 3 idő-keresztmetszetben is készítettem ilyen térképes felméréseket.