Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetében az 1980-as években akik nem akartak, vagy nem tudtak közérthető stílusban, magazinokban publikálható módon is írni, azok tudománytalannak, komolytalannak bélyegezték azokat, akik mégis írtak — például az Élet és Tudományba. Én is a Földrajzi Értesítőben jelentettem meg a tanulmányaimat, de nem tudtam ellenállni az Élet és Tudomány által kínált színes megjelenésnek sem.
Számítógép rajzolta térkép űrfelvételről (1982.1.29.) Budapest területhasznosítási térképe kizárólag digitális műhold felvétel alapján. Az első az országban.
Termőtáj-tervezés számítógéppel (1982.10.15) Lóczy Dénes kollégámmal és akkori barátommal együtt találtuk ki a későbbi agroökológiai mikrokörzetesítésnek nevezett projekt alapját, amikor egy kis mezőgazdasági területen raszterekre bontott agrárkörnyezeti tényezők integrálásával kerestünk optimális termőhelyeket, megalkotva ezzel a földrajzi információs rendszer alapját Magyarországon. A számítási algoritmusokban Técsy Zoltán miskolci barátom volt segítségünkre.
Szántóföldjeink a világűrből (1983.6.10.) A Kisalföldön, Mocsa község területén végzett kísérlet, ahol a szántőföldi vetésszerkezetet próbáltuk kizárólag műholdak digitális képfeldolgozásával előállítani — akkori főnökömmel, a kiváló talajtanos tudóssal, Góczán Lászlóval.
A földrajzi környezet értékelése számítógéppel (1983.7.8.) Ez már nem mezőgazdasági, hanem idegenforgalmi célú alkalmazás volt, egy díjnyertes Alkotó Ifjúság akadémiai pályázatunk témája kolléganőmmel, Molnár Katalinnal. A Bükkben, Répáshuta környékén alkalmaztuk a “kőkorszaki” térinformatikát télisport szempontból.
Egy megyénk a világűrből (1984.7.6.) Ez Magyarországon az első — kizárólag műholdkép digitális feldolgozásával készített vetésszerkezet térkép — Komárom megyéről, melyet akkori főnökömmel, Góczán Lászlóval és kolléganőmmel, Molnár Katalinnal együtt jegyeztünk.
Szénhidrogén-kutatás a világűrből (1986.12.12.) Egy amerikai szakkönyvben olvastam, hogy a felfelé migráló elemek befolyásolják a növényzet fényvisszaverő képességét, amelyben a legkisebb eltérést is pontosan detektálják a digitális műhold felvételek. Rézércet találtak ilyen módszerrel Kanadában. Írtam a szerzőnek — bizonyos Sabins professzornak — aki válaszában bátorított ötletem megvalósítására: igen, miért ne lehetne földgázt is keresni egy ilyen módszerrel? Ennek rövid híradása ez a cikk.
Savas esők nyomában (1987.4.17.) A környezeti savasodást befolyásoló tényezők raszterhálós térképeinek integrálásával, egy ma már kezdetlegesnek tűnő — Commodore számítógéppel végzett — térinformatikai alkalmazással mutattam ki Vas megye környezeti savasodásra legérzékenyebb területeit. ,