1979 őszén kerültem az Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetébe, ahol először az akkoriban a polgári felhasználásban újdonságnak számító műholdas felvételek földrajzi alkalmazásával kezdtem el foglalkozni. A Delta című természettudományos technikai magazinban tudtam megjelentetni első cikkeimet, mint rövid híradásokat a műholdas radar- és infravörös képek nyújtotta új lehetőségekről. Az itt közzétett három cikk azonban saját kutatási eredményt tesz közzé.
Műhold pillantás a Balatonra (1980.10.) Amerikai tanulmánykötetben láttam a Michigan-tó “kifehéredése” címmel egy műholdas kutatási eredményt, ami arra inspirált, hogy a Balatonra is elvégezzek egy hasonló denzitás vizsgálatot, Kórodi Klára jó barátom akkor a Vasipari Kutató Intézetben dolgozott és összehozott Somogyi Szilviával, akivel jó néhány, balatoni műhold felvétel infravörös sávját vizsgáltuk denzitométerrel, és az így körvonalazódó foltokat a képek dátumához közeli klorofill mérésekkel kalibráltam. Ebből a Geodézia és Kartográfia c. szaklapban írtam egy nagy tanulmányt — ennek rövidített változata volt ez a Delta cikk.
Budapest a világűrből (1981.1.) Ez Magyarországon az első (!) műhold felvétel számítógépes kiértékelésével készített városi területhasznosítási térkép, amelyet Hegedűs Gy. Csaba közreműködésével készítettem az akkori Számítástechnikai Koordinációs Intézetben. Főleg ennek köszönhetem az ez évben megszerzett egyetemi doktori fokozatomat (akkor még volt olyan is, mint a kandidátusi — ma PhD — fokozat felé tett első lépcső).
Kőzetkutató műhold felvételek (1981.9.) Ez is egy denzitométerrel végzett interpretáció a Zempléni-hegység műholdas, infravörös képéről, Somogyi Szilviával.
