1988 és 1994 között a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetében szerkesztettem a MŰHELY című kéziratos tanulmányfüzet sorozatot, havonta 12 számmal, és különszámokkal. Ezeket a füzeteket egyenként 50-100 példányban fénymásolóval sokszorosítottuk. Ezek a tanulmányfüzetek soha nem jelentek meg nyomtatásban és később sem kerültek fel az internetre. ISSN számuk: 0238-7522. A honlapon a saját, kéziratos formátumú Műhely füzetek szerepelnek.
Ez a tanulmány az aggteleki Baradla-barlang idegenforgalmát tekinti át. Azért választottam ezt a témát, mert édesapám — Tózsa István — 1970-1980 között a Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője volt, és többek között a Baradla-barlang fenntartása is a Hivatalhoz tartozott. Csakúgy, mint a lillafüredi István-cseppkőbarlang és az Anna-mésztufabarlang, a hollós-tetői és a tokaji kempingek, a tapolcai autóskemping és turistaház, az aggteleki turistaház, valamint a szintén tapolcai Éden-kemping és az aggteleki kemping — e két utóbbit ő alapította. Továbbá a szerencsi Huszárvár szálló és a boldogkőváraljai Várszálló — melyeket szintén ő alapított, akárcsak az azóta sajnos megszűnt aggteleki barlangi csónakázó tavat is. A rendezvények közül a mezőkeresztesi matyó lakodalmas és az aggteleki barlangi hangversenyek korabeli szervezése fűződik a nevéhez. Sajnos a lillafüredi libegőt és az ebben az írásban is emlegetett aggteleki barlangi vasutat és a kőkorszaki panoptikumot már nem tudta megvalósítani.