Műhely 1992. 6. Egészségügyi információs rendszer Erzsébetvárosban

1988 és 1992 között a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetében szerkesztettem a MŰHELY című kéziratos tanulmányfüzet sorozatot, havonta 12 számmal, és különszámokkal. Ezeket a füzeteket egyenként 150 példányban fénymásolóval sokszorosítottuk. Ezek a tanulmányfüzetek soha nem jelentek meg nyomtatásban és később sem kerültek fel az internetre. ISSN számuk: 0238-7522. A honlapon a saját, kéziratos formátumú Műhely füzetek szerepelnek.

Az 1980-as évek végén kidolgozott térinformatikai rendszer első egészségügyi alkalmazását a VII. kerületre készítettem el — ennek állít emléket ez a kézirat. Ehhez kapcsolódik egy kis angliai tolmácsolási epizódom is. A rendszer elkészítése után, 1993-ban, mint tiszteletbeli “tudós” elkísérhettem az erzsébetvárosi önkormányzati küldöttséget az angliai testvér-kerületükbe, a londoni Islingtonba. A kb. 12 fős csoportban önkormányzati bizottsági vezetők, testületi tagok voltak. Úgy volt, hogy igazán csak én tudtam jól angolul, lévén, hogy földrajz — angol nyelv- és irodalom szakos tanár az eredeti képzettségem. Amikor a londoni Heathrow repülőtérre megérkeztünk és kiszálltunk a gépből, a csoport szétszakad. A hosszú sorban az “Immigration desk”-nél néhányan a küldöttség tagjai közül hosszas mutogatások után továbbjutottak — bebocsájtást nyertek Angliába, nem tudtak kiszedni belőlük semmit a hivatalos szervek. Amikor a kerületi tisztifőorvos asszony és az egészségügyi bizottsági elnök főorvos asszony — akik már jól ismertek — kerültek sorra a bevándorlási pultnál, kiabáltak nekem hátrafelé a sorban: “István! Hol vagy? Gyere fordítani!” Előrementem és fordítottam: kik vagyunk és miért jöttünk Islington kerületbe. “Rendben — mondták — és hol a meghívó levelük?” Letter of invitation? Hát az nálam nincs. “Nincs? Akkor üljenek le szép sorban arra a padra: you’re under custody” Leültünk, és a többiek, akik már átjutottak, és akiknek nem volt ilyen jó tolmácsuk mint én, kiabáltak távolról a korlátokon túlról: Miért ültetek ott le? Miért nem jöttök? “Le vagyunk tartóztatva!” kiabált vissza a tisztifőorvos asszony 🙂